Csatlakozz hozzánk

Tesztek

I`m sexy and I know it!- Renault Mégane Coupé GT Line

A kacsaseggű előd, amiből manapság alig látni, már csak gyerekes útkeresésnek tűnik. Az idén frissített Mégane háromajtós, Coupé névre keresztelt változata a kategória legszebbjei közé tartozik. Bámulatos ügyességgel csavarja el a férfiak fejét.

Közzétéve

ekkor

Nehéz elhinni, hogy egyenes ági rokonság áll fönt a 2002 és 2009 között gyártott Mégane és a jelenleg futó sorozat között. Az a generáció a különlegességével, nem a szépségével próbált hódítani, bátran ment szembe a trendekkel. A legfrissebb nemzedék a konzervatívabb vonalat követve beállt a sorba – egy kicsit felfújt, egy kicsit szétfolyt, oda az egyediség. Legalábbis az ötajtós esetében. Mert a két ajtaját elvesztett változatot sikerült úgy megalkotniuk, hogy az egyszeri autóbuzinak a látványra rögtön összefut a nyál a szájában. Olyannyira kiemelkedik a mezőnyből, hogy ellenfeleinek száma nagyjából egyre tehető. Ilyen határozottan sportosra kimunkált karosszériával csak az Opel Astra GTC rendelkezik.

Irdatlanul magasan húzódik az övvonal

 

Az ék alakú karosszéria, a határozottan előredőlő hátsó ablak, az ég felé mutató far, az erőtől duzzadó hátsó kerékjáratok együttese, a startgépben megfeszülő izmokkal várakozó rövidtávfutóra emlékeztet, aki ugrásra készen várja a pisztoly dörrenését. A tesztelt modell esetében a dinamikus hatást további apróságokkal fokozzák: a GT Line csomag 17”-os kerekeket, hátsó diffúzort, egyedi menetjelző fényt és sajnos ezüstre fényezett visszapillantókat vonultat föl. Ez utóbbi talán egy kicsit átlépi a jó ízlés határát. Na, bumm, kicsit vastagon kente föl a rúzst a kikapós menyecske.

Szexuálisan túlfűtött?

Bennem lehet a hiba, de a Mégane motorháztetejének nyitásakor nekem nem a pólóbatikolás jut eszembe. Nem biztos, hogy ezzel az emblémával és ezzel a nyitási móddal nagy sikere lenne a tengerentúlon.

Minden bizonnyal véletlen 

Mert igazán mocskos gondolatok az Egyesült Államok prűd lakosainak fejében fordulnak meg. Nagy prűdségükben pedig mindenféle szexuális utalás eltüntetésén szorgoskodnak. A fáma szerint az 1958 és 1960 között gyártott Ford Edsel értékesítését is hazavágták, mert a közvélekedés szerint az autó orra túlságosan is emlékeztetett a női nemi szervre. Pedig ez volt az első autó, amit közvélemény-kutatások alapján terveztek meg. Nesze neked, tudomány!

 

Ettől nem lett kevésbé kívánatos, csak kicsit közönséges. De akkor is arra csábít, hogy kipróbáljuk, megtapasztaljuk, hogy milyen. A helykínálat nem is okozott csalódást. Mert nem vártunk tőle hangárnyi méretű helyeket. Sőt, fel voltunk készülve arra, hogy szűkös lesz. Arra azonban nem számítottam, hogy a kiválóan formázott és megfelelően keményre tömött sportülésben nem fogok elférni. Pedig jó lenne benne ülve tekergetni a kormányt, hiszen egész mélyre lehet engedni, az ülőlap pedig elég széles és hosszú, ám vállban meglepően keskeny. Ami esetemben azt jelentette, hogy a lapockáim az oldalsó hurkákon támaszkodtak föl, arra kényszerítve a felsőtestemet, hogy kicsit előredőljön. Így aztán odalett a ránézésre tökéletesnek tűnő oldaltartás.

Kinőttem

 

Volt azonban olyan dolog, ami erről elterelhette a figyelmemet: a biztonsági öv magasságát nem lehet állítani, így az vágta a nyakam, hiába vagyok 193 centi magas. Könnyen orvosolható lett volna ez a probléma, ha az ülést magasabbra emelhetem. Tehettem volna, hisz a fejtérrel nem volt gond, ám akkor a kilátást akadályozta volna még jobban a visszapillantó és a mögé szerelt doboz, ami többek között az esőérzékelőt tartalmazza.

Három méter magas sofőrökhöz állították be az órák dőlésszögét

 

Nagy nyomoromban viszont így kevésbé tulajdonítottam jelentőséget annak a ténynek, hogy a csalogató külső ellenére a belső tér eléggé ingerszegény. A komor hangulatba csak a piros kormány és a sebességváltó karjának piros varrása és az eléggé szerencsétlen, karbont imitáló műanyag műszerfalbetét próbálta oldani. A hátra kényszerülőket a piros szín sem dobná föl, hiszen úgy be vannak zárva és annyira véges láb- és fejteret kínál a hátsó üléssor, hogy barátokból rövid úton ellenségekké válnak. Egyébként is jobb, ha nem pakoljuk tele utasokkal az autót, hiszen a csomagtér sem kényeztet bennünket hodálynyi mérettel. A 344 liter ugyan hozza az átlagot – a padlója alatt szokatlan módon teljes méretű pótkerék lapul – de 4-5 emberre ez kevés.

Komor a belső tér, de a sportülések hívogatóak

 

Nincsenek pakolóhelyekkel elkényeztetve az elöl ülők sem. Bárhogy tapogatnak, apróságaiknak nem találnak megfelelő méretű és számú rekeszt. Viszont fogdosódni nem rossz, mert az anyagok rendben vannak. Márpedig tapizással telik az első időszak, mert jó renault-s szokás szerint a sebességtartó és sebességhatároló aktiválását a könyöklő elé helyezett gombbal kell elvégezni. A hifi apró gombjait is alaposan ki kell tanulmányozni a használat előtt, hogy a muzsikák közötti váltás virtuóz módon menjen, és ne vonja el a figyelmet a vezetésről. Megannyi csekélység, amelyek miatt lebiggyeszthetnénk ajkunkat. De nem tesszük, mert az autó a motor beindítása után azt nyújtja, amit a külseje alapján elvárunk tőle.

A menetstabilizáló ügyesen dolgozik a háttérben

 

Nem, nem egy selymes alapjárattal rendelkező turbós benzines került a kocsi orrába. Hanem egy olyan dízelmotor, amely talán még attól is könnyedebben pörög. A Renault tavaly mutatta be a 1,9 literes gázolajos kiváltására szánt 1,6-os erőforrást. A kisebbik motor is hozza a 130 lóerős teljesítményt, nyomatéa viszont meghaladja az elődét. A 320 Nm-t ráadásul ugyanolyan foruldulaton, 1750-en fordulaton adja le, így nem kell nagyon forgatni a nagy tűzijáték előtt.

GT Line

Ebben a kombinációban – Dynamique felszereltség + 1,6 dCi 130 LE – még nem szerepel az árlistán az autó, csak a közeljövőben kerül föl rá. Hozzávetőlegesen 6,6 millió forint környékén alakul majd a listaára (ez tartalmazza a 415 ezer forintis GT Line csomagot is). 6,7 millióért hasonlóan motorizált Astra GTC kapható.

 

Sok időnk nincs is merengeni, mert a motor valóban villámgyorsan felpörög a leszabályozási fordulatig, dolgozhatunk a váltóval derekasan. Szerencsére ez nem megerőltető, inkább kellemes elfoglaltság. A szerkezet nem tökéletes, mert a gyors váltásokat nem kedveli, hiába erőltetnénk. Amennyiben nem várjuk tőle a Toyota GT86-ban tapasztalt pattogós stílust, rájövünk, tudnak Franciaországban is pontos, jó sebességváltókat fabrikálni. A fokozatok kiosztását is jól eltalálták, ennek köszönhetően az általános csendesség, amivel a Mégane kényeztet bennünket még autópályatempónál sem tűnik el. Így aztán cseppet sem fárasztó benne hosszú utak megtétele – már annak, aki kényelmesen be tudja magát hajtogatni a vezetőülésbe.

A Peugeot 0,1 másodperccel hamarabb gyorsul százra, a Mégane-t mégis sokkal gyorsabbnak éreztük

 

Mert kiszállni nem túl gyakran kell az autóból, ugyanis a pörgős, nyomatékos motornak van még egy további előnye: nem habzsolja a gázolajat. Nem volt célom, hogy minél több üzemanyagot lenyomjak a torkán, de igyekeztem kihasználni a motorban rejlő lehetőségeket. Így sikerült 6,3 literes átlagot elérnem, amiben egy kevés autópálya és sok város mellett volt bőven szerpentinezés is.

Kevés autóval megyek célzottan egy kis hegyi felfutót végigcsinálni, de a Mégane Coupé egyszerűen kívánta a kanyarokat. A GT Line csomagban kínált sportos felfüggesztés kemény ugyan, de nem teszi kínszenvedéssé az utazást. Sűrű keresztbordákon lehet zavarba hozni, ott kirázza az emberből az autó a… Szóval mindent kiráz, miközben az utasok feje viccesen zötyög. 
De ez eszébe sem jut a sofőrnek, amikor kanyarognia kell a Mégane-nal. Hiszen élvezetesen lehet vele egymásba fűzni az íveket, nem akarunk leesni a kerekekről, sokáig nem akarja tolni az orrát sem. Ha netán túlvállalnánk magunkat, az elektronika óvatosan besegít, de sohasem tolakodó módon. Az autó egyszerűen elemében van a kanyarokban. Nincs erre jobb jelző.

Képes mosolyt csalni az arcunkra

 

Az egész Mégane Coupé jelenségre viszont akad: majdnem tökéletes. Olyan, mint a feljebb emlegetett kikapós menyecske: kiteszi mindenét, ez a fegyvere, hogy észrevetesse magát. Legjobb tudása szerint megad mindent, ami ha néhol el is marad a felpolcolt mellek, a miniszoknya által megmutatott hosszú combok által ígértektől, maradásra bírja a férfit. Hiszen együtt lehet élni egy olyan nővel is, ahol nincs minden élére állítva, nincs minden nap meleg vacsora.

Hozzászólások

komment

Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

HIRDETÉS

Facebook

HIRDETÉS

Instagram

HIRDETÉS
MPS Alkatrész 300

Népszerű