Csatlakozz hozzánk
Ohropax 800x

Tesztek

Farkasbőrbe bújt bárány – Opel Corsa 1.4 Turbo OPC Line

17 collos fekete könnyűfém felni, hátsó légterelő, optikai kiegészítők és a felirat; OPC Line. Azt hihetnénk, hogy egy igazi méregzsákkal van dolgunk, de nevezzük inkább csak méregtasaknak.

Közzétéve

ekkor

Állok a piros lámpánál, amikor mellém gurul egy Renault Clio RS. Boyracer sofőrje kihívóan méreget, de eszembe sincs vele versenyezni. A zöld jelzésre finoman, méltóságteljesen indulok és hagyom, hogy az ifjú titán elhúzzon mellőlem. No nem azért nem gyorsultam vele, mert nem akarom megsérteni a közlekedési szabályokat, vagy esetleg betojtam, hanem azért, mert így megkímélem magam attól, hogy szénné égjek a Róbert Károly körúton. Ugyanis a Clio-ban egy 1.6-os turbómotor feszül 200 lóval, az én OPC-nek látszó tárgyam motorterében pedig csak egy 1.4-es, szintén feltöltős erőforrás dolgozik 120 paripával. Ennek tudatában pedig Isten őrizz, hogy összeakasszuk a bajszunkat mondjuk egy Ford Fiesta ST-vel vagy egy Peugeot 208 GTI-vel, netalán egy Honda Civic Type-R-el, mert csúnya pofára esés lehet belőle. Maximum egy Suzuki Swift Sport, ami emészthető a Corsa számára, de nem vennék rá mérget. Pedig a hot hatch tulajdonosok keresni fogják a találkozást a Corsa 1,4 turbóval, mert a kinézete alapján potenciális ellenfél lehet. De nem az, mert bizony a Corsa az OPC ruhába felöltöztetve olyan, mint a push-up melltartó. Többet sejtet, mint amit kapsz.

A sebesség csík plusz két lóerő

De kezdjük az elején! Mi is az OPC? Nos nem más, mint az Opel Performance Center rövidítése. Az Opel sportos génjeit kikotyvasztó központ 1999-ben produkálta az első Astra OPC-t, mivel a Német Autósport Szövetség előírta, hogy a versenysorozataikban induló autóknak utcai variánsát is gyártani kell. Az első Astra OPC-t vitték, mint a cukrot, ezért az Opel tovább folytatta a sorozatot, amely a mai napig tart. Persze vannak olyanok, akik nem tudják/akarják megfizetni az OPC többletteljesítményét, de ha az autó ruhája tetszik ezeknek az embereknek, akkor nekik ott az OPC Line, amely csak optikai kiegészítőket takar.

Tesztalanyom esetében ez hófehér fényezést, fekete felniket, fekete sportcsíkokat, fekete tükörházat, fekete “cápauszony” antennát, OPC Line emblémát valamint spoilereket jelent, amelyek kívülről igazán vérpezsdítő látványt nyújtanak. Elhisszük az autóról, hogy tényleg vele van az erő. Persze a hozzáértő szemnek azonnal feltűnik az öt ajtó, a diffúzor és a kopoltyúk hiánya valamint a kipufogó is árulkodhat arról, hogy nem a csúcsverzióval van dolgunk.

Cápauszony plusz csík

Az autóba beülve sem az OPC kormánya és ülései kaptak helyet, bár sportpedáljaink azért vannak. No és kormányfűtés, valamint start/stop rendszer. Átverés? Igen az. Tesztalanyom csupán az OPC Line által szépen kisminkelt hétköznapi autó, de a magam részéről egy cseppet sem bánom! Hogy miért? Mert tetszik a sportos dizájn, ami dögössé teszi a kocsit, de a hátam közepére sem kívánom az OPC Nürburgring Edition idegbeteg motorját, vagy a betonkemény futóművét. A hétköznapokban semmiképp sem.

Opel Corsa OPC Nürburgring Edition. 1.6 turbó, 210 lóerő, betonkemény futómű. Hétköznapi használatra alkalmatlan.

Volt szerencsém tesztelni azt a járművet is és a munkába járás kész horror volt vele a budapesti utakon. A motor a legkisebb gázadásra is hörögve gyűrte maga alá a flasztert, a felfüggesztés pedig a dilattációs hézagokat is közvetítette a gerincoszlopom felé. Pályán kitűnő, de valljuk be, még ha elvakult sebességbuzik is vagyunk, akik sokszor járnak nyílt pályanapokra, akkor is elenyésző azoknak az óráknak a száma, amit a versenyzéssel töltünk, ahhoz képest, amit a közutakon szenvedünk a kocsival. És itt jön képbe a Corsa 1.4 turbó, mert tökéletes alternatívát kínál azok számára, akik alapvetően kedvelik a dinamikus vezetési stílust, szeretnek dögös küllemű autóban ülni, de nem feltétel a bődületes teljesítmény és nem akarnak csigolyaroppantó zötykölődést.

Erre azért érdemes odafigyelni

A motor 120 lóereje és a 175 Nm-es forgatónyomatéka igazán fürgévé teszi az autót, de azért ne bízzuk el magunkat! Az erőforrás tartalékai végesek, ami egy-egy előzésnél meglephet bennünket. Mérjük fel jól a távolságot, mert a kitűnő futóműnek köszönhetően pokoli gyors kanyarsebességeket érhetünk el, ami miatt elbízhatjuk magunkat és azt gondolhatjuk, hogy minden szituációban segít minket a gép ereje, de ez azért nem így van. Ezt a saját tapasztalatom mondatja velem, ugyanis egy izgalmas kanyarvadászat után a következő hosszú egyenesben kissé flegmán kezdtem meg egy előzést, aminek az lett a vége, hogy kapkodva váltogattam vissza még alacsonyabb fokozatokba, csakhogy időben be tudjam fejezni a manővert. A 175 Nm-es nyomaték egyébként kis turbós motorhoz híven már alacsony fordulattól kellemes karakterisztikát biztosít, de a tisztességes megindulást 1900-2000 főtengelyfordulattól tapasztalhatjuk. A gyorsulási érték is csalóka, mert a gyár által megadott 10,3 másodperces 0-100-as sprintnél nagyjából egy másodperccel gyorsabbnak tűnik az autó.

Okkersárga szín, kezdetleges raszterral

A Corsa étvágyára nem sok panaszunk lehet, mert dinamikus vezetési stílus mellett sem evett 7.6 liternél többet a kocsi, ami egy turbómotortól nagyon kellemes meglepetés. Főleg úgy, hogy a Start/Stop rendszert folyamatosan kiiktattam. Egyrészt mert nem hiszek a létjogosultságában, másrészt pedig a motor védelmében. Ugyanis a kicsiny Corsa minden pillanatban csábít a rövid sprintekre, de ha minden lámpánál vagy más egyéb forgalmi szituációban egy ilyen vágta után leállítja a rendszer a motort, az rövid úton a turbó halálához vezethet. Annak a javítása pedig több, mint a néhány deciliteres üzemanyag megtakarítás. Érdemes az erőforrás kenésére is odafigyelni, mert az ECOTEC motorok szeretik csipegetni az olajat, az elégtelen olajszint pedig kinyírja előbb a turbót, aztán károsítja az aggregát többi részét. A futóműről nem túlzás azt állítani, hogy az autó legerősebb pontja, és a fürge kis motorral karöltve kitűnő párost alkotnak.

A mellső láb

Elöl McPherson, hátul csatolt lengőkaros felfüggesztést találunk egy leheletnyivel keményebbre hangolva, ami pont tökéletes. Kanyarokban stabilan tartja a kocsiszekrényt, sőt, a gáz felengedése esetén finoman befordul az autó popsija, pont úgy, ahogy a nagy könyvben meg van írva. A kisebb kátyúkat még komfortosan kezeli a kocsi, a nagyobbak elnyeléséhez Magyarországon pedig úgyis terepjáró kell, szóval a futómű feszességét tökéletesen eltalálták a mérnökök és emellett a kormány is elég közvetlen a sportos vezetési stílushoz, bár kisautóhoz mérten nem túl fordulékony a jármű. További probléma az, hogy a 17 collos 215/45-ös abroncsok igencsak megúsznak a nyomvályúkon, de ezt nem az autó hibájának rónám fel, sokkal inkább a gyenge útburkolatnak.

Malomkerék

A vad sportolásnak csak a motor véges teljesítménye és az ötfokozatú manuális váltó szab határt. Utóbbi kicsit sem szereti a gyors kapcsolásokat, amit vagy hangos reccsenéssel vagy pedig két sebességfokozat közötti elakadással ad tudtunkra. Sajnos a dögös külső dizájn belül nem folytatódik és egy kifejezetten komor cockpit fogadja az utasokat, amin a sportpedálok, az ülés fehér varrása és a szellőzőrostélyokat körbeölelő fehér műanyag betét sem segít. Ez a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy hatalmas műanyag felületek vesznek minket körbe, amelyek a plasztikhatáson kívül menet közben recsegnek-ropognak. Ez hosszú távon rém idegesítő tud lenni, mint ahogy az is, amikor a kormányküllőn elhelyezett műanyag dekorelem vágja a hüvelykujjamat. Úgy gondolom, hogy ez mindent elárul az anyagok illesztéséről. Ennél a pontnál szívesen abbahagynám a Corsa belterének savazását, de nem tehetem, mert a fedélzeti computertől, a navigációtól és a középkonzol kialakításától valóságos dührohamot kaptam.

Letargia a köbön

Mert az egy dolog, hogy a fedcomputer szám és betűkarakterei a Commodore 64-es időszakot idézik, azzal a csúf okkersárga színezettel karöltve, de a logikai elrendezést egyszerűen nem értem. Ugyanis a számítógép kijelzője fent van a középkonzol tetején, a navigáció képernyője pedig lent a térdünknél. Hogy lehet így balesetveszély nélkül használni a navit, úgy, hogy felváltva figyelem a forgalmat és a térdemnél a kijelzőt?! Az irracionális logikának még mindig nincs vége, ugyanis a klímagombok a középkonzol legalsó részén kaptak helyet. De hogy hol tudom ellenőrizni a hőfokbeállítást? Ki nem találnátok! A műszerfalon trónoló fedélzeti computer kijelzőjének alsó harmadában. Szóval bazi jó helyen. Annak ellenére, hogy minimum háromféle motorral szerelt D Corsát vezettem, ezt mindig elfelejtem és mindig meg is szívat. Persze a feledékenység az én hiányosságom, de a logikátlan elrendezés az Opelé.

Klíma gombok lent, visszajelzés fönt

A mindennapokhoz a praktikum is elengedhetetlen erény és a Corsának ilyen téren cseppet sincs szégyellnivalója, hiszen a 2511 mm hosszú tengelytáv és a 4 méteres karosszéria a kategóriához mérten tisztességes helykínálattal szolgál. Persze elöl általában egy autóban sem jelent problémát az üldögélés, a Corsában szerencsére hátul sem. Akár 180 centiméter fölötti magasságú utasnak is bőséges fejtere marad és a hosszú lábú utasok sem feszengenek a hátsó traktusban. A csomagtartó a kategória átlagát képezi a maga 285 literjével, de opcióként duplapadlós megoldás is választható, ami könnyebbé teszi a csomagok elhelyezését és nem utolsó sorban adott esetben elrejti a pakkot a kíváncsi szemek elől.

Okos megoldás

De lássuk az árat! Az alapokat szolgáló Corsa Color Edition 3.930.000 forint, az optikai kiegészítők pedig 4.260.000 Ft-ra tornázzák fel az árat. Ennyi paripával nem sok konkurenst találunk a piacon, de hasonló dinamikával és szintén kitűnő futőművel ott a Skoda Fabia az 1.2-es,105 lóerős TSI motorral Visage felszereltséggel 3.765.780 forintért, illetve a VW Polo ugyanezzel az erőforrással, Comfortline felszereltséggel 4.094.710 magyar valutáért. A Peugeot 208 1,6-os 120 lóerős verziója a legmagasabb, Allure felszereltséggel 4.197.000 Ft, a kicsit öregecske Fiat Punto 1,4-es, 105 lóerős Mair motorral, Lounge felszereltséggel 3.270.000 forintért elhozható. A Corsa 1.4 Turbo-val a Ford Fiesta 1,0 literes, 125 lóerős Ecoboostja veheti fel a versenyt, igaz, Titanium felszereltséggel már 4,56 millió forintot kell érte leszurkolni. A Corsa 1.4 Turbo OPC Line tehát nem a legolcsóbb a kategóriában, de az ártöbbletért dögös dizájnt és nem mellékesen a hétköznapokban is jól használható sportos génekkel megáldott autót kapunk.

Csíkos hátú kismalac

Hozzászólások

komment

Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

HIRDETÉS
Ohropax

Facebook

HIRDETÉS

Instagram

This error message is only visible to WordPress admins

Error: There is no connected account for the user 6812719225 Feed will not update.

HIRDETÉS
MPS Alkatrész 300

Népszerű