Csatlakozz hozzánk

Tesztek

Kérem becsomagolni, elvitelre! – Suzuki SX4 S-Cross teszt

Ezt nem egészen így akarta a Suzuki. De ennek így kellett lennie. Különben ki figyelne fel arra a névre, hogy S-Cross?

Közzétéve

ekkor

Nem olyan hangzatos, mint a Kizashi és nem is olyan mókás, mint a Splash. Viszont ha itthon kimondjuk azt, hogy SX4, mindenki tudja, hogy a Suzukiról beszélünk. Márpedig ehhez a névhez illik ragaszkodni egy olyan piacon, ahol a legtöbb visszatérő vendég az emlékei és a megszokásai alapján választ új autót. Ezért szerintem helyesen döntöttek a Suzuki kreatívjai, amikor az újdonságot SX4 S-Crossra keresztelték.

Az SX4 csak oda lett biggyesztve. Az újdonságnak már nem sok köze van a névelődhöz.

Bolla Gyuri a legfontosabb dolgokat már elmondta a Suzuki újdonságáról múlt héten, de azért a rend kedvéért nézzünk néhány infót a régi-új autóról. Bár a név részben azonos a nálunk már jól ismert SX4-el, az S-Cross valójában egy alaposan megnőtt, igazi crossover lett. 15 centivel hosszabb a kasztni, tízzel nőtt a tengelytáv és még széltében is egy centivel több lett. A csomagtartó alapesetben 430 literes, szemben a sima SX4 270 literjével. A két állásban rögzíthető hátsó támláknak köszönhetően egyébként tovább növelhető egy tízessel a puttony mérete. Így ha teljesen függőlegesbe állítjuk az üléstámlát, akkor 440 liternyi lesz az űr. Ha pakolni akarunk, akkor ledöntött ülésekkel 875 literes a tér, ám ha valaki a plafonig megtömi az autót, akkor 1269 litert használ ki.

Alaphelyzetben 430/440 literes lehet a csomagtér. A padló két részre is osztható, a hátsó üléstámla pedig két fokozatban állítható.

A motorkínálat kétféle egyhatosból áll: a 120 lóerős és 156 Nm nyomatékot biztosító benzines 5 fokozatú manuálissal, vagy CVT automatával kapható, amit egyébként a kormányon elhelyezett fülekkel is vezérelhetünk. A dízel ugyancsak 120 lovas, viszont az Otto motornál kétszer nagyobb, 320 Nm nyomatékot biztosít. Itt nincs automata, a manuális váltó viszont 6 gangos. Mindkét erőforráshoz választható összkerékhajtás, a benzines verzióban pedig akár a CVT váltóval is lehet párosítani. Ezt tudtuk eddig, minden mást kiismerni viszont egy hetem volt.

Új pályán

A Suzuki SX4 S-Cross az itthon már jól ismert Nissan Qashqai kategóriájában indul. Bár a Nissanhoz kétliteres benzines, valamint 1,5-ös és 2,0-es turbódízel is választható, most az 1,6-os benzinmotoros változatokat hasonlítom össze. Mivel a Qashqai alaperőforrásához nem lehet négykerékhajtást választani, ezért az SX4 S-Crossból is a kétkerekes modellt veszem alapul, annak ellenére, hogy tesztautónkban benne volt a 4X4-es rendszer.

                                  Suzuki SX4 S-Cross 1,6 4X2             Nissan Qashqai 1,6 

Hosszúság (mm):                      4300                                             4330
Szélesség (mm):                       1765                                             1780
Magasság (mm):                       1575                                              1615
Tengelytáv (mm):                      2600                                              2630
Csomagtér (l):                 430/440/875/1269                               410/1515
Hengerűrtartalom:                 1586 cm³                                        1598 cm³
Teljesítmény:                        120 LE/6000                                  117 LE/6000
Forgatónyomaték:               156 Nm/4400                                 158 Nm/4400
Önsúly:                                   1085 kg                                         1297 kg
Gyorsulás (0-100 km/h):           11 s                                              11,9 s
Fogyasztás (vegyes):         5,5 l/100 km                                    6,2 l/100 km
Alapár:                                 4.980.000 Ft                                   3.990.000 Ft
                                                                                           (akciós ár, Visia RED)

Mindenféle külső elemezgetések helyett inkább azt mondom el, hogyan fogadják az SX4 S-Crosst az utcán. Ekkora sztár még nem voltam az utakon, mint az eltelt hét napban. Már rögtön az első este jött az első input. Egy gyorsasági motor elég nagy tempóval húzott el mellettem, majd hirtelen lelassított és bevárt. Ezután a srác fél kezét a combjára tette és elkezdte vizslatni az autót. Mivel egy igen jól felszerelt darabról beszélünk, érthető, hogy volt mit nézni. Xenon, krómbetétek, nappali menetfény, sötét színű felnik, Medvebarna gyöngymetál szín. Szóval éppen ott tartottam, hogy többet nézett az autóra a motoros, mint az útra. Gondoltam én is lecsekkolom milyen gépen ül, mert szinte biztos voltam benne, hogy egy dologban hasonlít egymásra a két járgány. És valóban, egy Suzuki nyergében ült a kíváncsi közlekedő. Végül egyezményes jellel tudatta velem, hogy tetszik amit lát.

Felfigyelnek rá, mutogatnak és fejet tekernek. Igen, ez egy Suzuki!

Szerintem már ez az egy történet is sokat elárul, de ettől még nem hiszi magát senki a legnagyobb ásznak, viszont a következő napokban újabb élményekkel gazdagodtam. Nemsokára említek még néhányat, de előtte mesélek még egy-két dolgot arról az autóról, amit megcsodáltak. A gépháztető alatt az 1,6 literes benzinmotor dolgozik, tehát 120 lóerő és 156 Nm várja a parancsaimat. Bőrbe borították az üléseket, napfénytető enged be több fényt az utastérbe, start/stop rendszer mérsékli az erőforrás étvágyát, kulcs nélkül lehet bejutni az autóba és gombbal indítható a motor. Két fokozatban fűthetők az első fotelek, radar jelzi, hogy mennyi hely van még elöl és hátul, de akad itt még tempomat és sebességhatároló is. Szóval, már elsőre is látszik, hogy több olyan extra került bele az S-Crossba, amiről 10 éve még nem is gondoltuk, hogy egy Suzukiban megtaláljuk. Mindezek ellenére mégsem érzem úgy, hogy egy űrhajóban ülnék, vagyis minden extra ösztönösen használható. Még az AllGrip névre keresztelt négykerékhajtási rendszer programjait és könnyű kiválasztani, amit megörökítettünk egy videón is.

Könnyű megtalálni a jó üléspozíciót, köszönhetően annak, hogy a kormány és az ülés is elég széles határok között állítható. A pedálok vajpuhán működnek, a váltó pedig az egyik legjobb szerkezet, amivel dolgom volt. Rövid úton jár és nagyon pontos. A kormányzás is tetszik, a futómű pedig pont úgy lett hangolva, hogy eszembe sem jut egy pillanatig, hogy ez egy crossover. Pont annyira feszes, hogy akár sportosan is lehessen kanyarogni az autóval, viszont annyira lágy, hogy az úthibákat ne érezzük minden egyes csigolyánkon. Minden adott tehát egy nyugodt autózáshoz, de ha valaki éppen dilibogyót vett be, akkor sem fog csalódni. Persze, tudomásul kell venni, hogy ez egy 1,6-os benzinmotor.

Bőven elég a hétköznapi autókázáshoz a 120 lóerős benzinmotor. Ha valaki vezér akar lenni, az is megy, de akkor taposni kell és megnő a fogyasztás is.

Az, hogy minden utcasarkon felismerik a Suzuki emblémát, nem véletlen, hiszen nálunk ez a népautó. Az S-Crosst viszont annyira megnézik, mintha legalább egy Bentley lenne. Autókból mutogatnak át férfiak és nők, akik éppen a mellettük ülőknek magyarázzák, hogy mivel haladok el az orruk előtt, a Suzukis tulajdonosok pedig egyszerűen majd kiesnek autójukból. A Hungaroringen viszont két VW rajongó férfi vett gyorsan körbe, amikor kolléganőimnek segítettem cuccokat vinni oda. Gyorsan ki is faggattak az autó minden paraméteréről, sőt, még fotót is készítettek róla. A történet tényleg akkor lett kerek, amikor elmondták, hogy a hétvégi Volkswagen napra készülődtek éppen, méghozzá a klasszikus VW-ket rendezgették, amikor meglátták, hogy mivel jövök. Két kedves ismerősöm közül az egyik pedig csak annyit mondott, hogy meg tudná szokni. Szóval, feltűnő jelenség az utakon az S-Cross, így akik kerülnék a feltűnést, azoknak nem biztos, hogy ez az autó a legjobb választás.

Barátságos a környezet és minden azonnal érthető. Ebből is látszik, hogy nem kell űrhajónak lennie egy modern autó belsejének.

Akiknek nem az utóbbi 5-8 évből van Suzukijuk, azok értik, miért mondom, hogy nem volt ennyire jó nyomaték leadású benzinmotorja a vállalatnak. Egészen elképesztő, hogy dízeleket megszégyenítően alacsony fordulaton is lehet haladni az S-Crossal és közben nem dadog a motor. Ha a sofőr jó diák módjára elkezdi követni a fedélzeti computer utasításait, akkor egy idő után megszokja, hogy elég korán feljebb lehet kapcsolni. Vagyis, hamar elfogy az öt fokozat, de nem baj! Már 55 km/h-nál megkapjuk az instrukciót, hogy tegyük ötödikbe a váltót és gond nélkül elporoszkál az autó. Ha gázt adok, akkor szépen fokozatosan elkezd gyorsítani az erőforrás, nyoma sincs a korábbi benzinmotorokra jellemző gyengeségnek alacsony fordulaton.

Kifejezetten kéri a vezetéstámogató berendezés, hogy kapcsoljunk magasabb fokozatba minél hamarabb. Már 55 km/h-nál elviseli a motor az ötödiket és nem rángat egyáltalán.

Ám ha valakit nem érdekel a spórolás, mert éppen sietős a dolga, akkor érdemes jó alaposan kihúzatni minden egyes gangot, ugyanis ez az aggregát is felül kezd el igazán dolgozni. Körülbelül 4000 környékén vesz egy nagy lendületet és szépen leforog szabályzásig. Az egyes fokozat továbbra is gumiból van, vagyis szépen meglódítható állóhelyből az S-Cross, a harmadik a menekülő gang, tehát jól ki lehet húzatni ebben a sebességben az autót. Viszont, érdekes módon nem futja meg kettesben a 100-at az S-Cross, míg ez korábban nem volt gond a Swiftekkel sem. Amikor Sport állásba lökjük az AllGrip tekerőgombját, akkor sokkal élénkebben reagál a gázadásokra az autó, így könnyen azt hihetjük, hogy megtáltosodott. Az emelkedő viszont továbbra sem a barátja a Suzukinak, bár tempomattal haladva jól hallhatóan komoly gázzal próbálja meg tartani az elektronika az előre belőtt sebességet. Ilyenkor viszont a fogyasztás is megugrik. És ha már szóba került a sebességrögzítő, külön dicséret érte, hogy akármilyen domborzaton is haladunk, mindig egyenletesen tartja a tempót. Így például lejtőn lefelé nem is érezzük, ahogy fékezgeti a kerekeket. És ugyancsak nagy taps jár a start/stop rendszernek, ugyanis gyorsan újraindítja a motort, ráadásul a fedélzeti világítás és a külső fények sem alszanak ki addig, amíg elvégzi a dolgát az elektronika.

EASS – így hívja a Suzuki a start/stop rendszert. Amikor újraindítja a motort az elektronika, akkor nincsenek villanások, ráadásul gyorsan megy a folyamat.

Már-már tökéletesnek tűnhet az S-Cross, de azért sajnos van néhány furcsaság, ami megszokást igényel. Az egyik ilyen, hogy ha a csomagtartóba tesszük a kabátunkkal együtt a kulcsot, akkor azt valamiért nem érzékeli a vevőegység és nem lehet beindítani az autót. Ugyancsak a kulcsnélküli rendszerhez kapcsolódik, hogy ha csak a csomagtartót nyitjuk ki először a gombbal, akkor addig nem tudjuk a többi ajtót kizárni, amíg le nem csuktuk a fedelet. A fejtérből sajnos elég sokat elvesz a napfénytető, bár ez a probléma 185 centi alatt nem áll fenn. A sérülékeny műanyagfelületek viszont komolyabb gondot jelenthetnek majd a leendő tulajdonosoknak. Tudom, felnőtt ember nem kapargatja menet közben a műszerfal tetejét, vagy az ajtókárpitokat, viszont a gyerekek igen. Márpedig egy ilyen mókázás után elég csúnya lesz a beltér. Végül pedig csak egy jó tanács. Mivel a Suzuki tulajok többsége szívesen mossa saját autóját, ezzel a Medvebarna gyöngymetállal nem lesz könnyű dolguk. Persze, ha eggyel több ok arra, hogy miért ne legyünk a házban az asszonnyal, akkor nem szóltam!

A nagyméretű tetőablak sokat elvesz a hátsó fejtérből, de 185 centis magasság alatt ez nem jelent gondot.

Elérkeztünk a legkényesebb pontjához a tesztnek, méghozzá a költségekhez. Bár az alapmodell 4.980.000 forintért vihető haza, ez a konkrét darab legkevesebb 7.700.000 forintot kóstál. Ehhez még hozzájön egy-két extra, mint például a krómdíszítések a lökhárítón és az ajtókon, vagy a metálfény 95.000 forintos felára és máris közel 8 millió forint szerepel az árlistán. Ez egyértelműen sok, pont a duplája egy jól felszerelt, ugyancsak összkerekes Swiftnek. Így valószínűleg nem ez a konfiguráció lesz a kedvenc a privát vevők körében. Ellenben a flottavásárlók komoly eséllyel ülnek be egy ilyen jól felextrázott darabba és ez is az egyik célja a Suzukinak az SX4 S-Crossal. Vagyis, egyértelműen rá akarnak hajtani a céges megrendelésekre. Egyébként tisztességes, 3 év vagy 100.000 km teljeskörű és 12 év átrozsdásodás elleni garancia jár mindegyik SX4 S-Crosshoz, ezen felül az üzemeltetés pedig ugyancsak megúszható elég olcsón. Az 1,6-os benzinmotor ugyanis megfelelő sofőr keze alatt nem egy túl étkes darab. Nekem 6 literig sikerült leszorítani a fogyasztást, tartós autópályázás után pedig 6,6 litert mutatott a fedélzeti computer. Végül 6,5 liter lett a vegyes érték, ami ugyan kicsit több a gyári 5,7 liternél, de mivel mindössze 76 kilométer volt a tesztautóban mikor elhoztam, ezért valószínűnek tartom, hogy ha már jobban be van járatva a motor és egy kicsit odafigyel a leendő tulaj, akkor nem lehetetlen elérni a megadott fogyasztási értéket.

6,5 liter egy még igencsak bejáratós benzinmotortól nem rossz adat.

Nem is kérdés, hogy tetszik az új Suzuki SX4 S-Cross. Könnyen össze lehet vele szokni, ráadásul semmi fakszni nincs a kezelésében. Van egy-két apróság, amivel meg kell barátkozni, de az említett hiányosságok többsége inkább csak némi átszervezést igényel tőlünk. Viszont gondolom többen is az autó árán kattognak. Én is azt tettem, de végül arra jutottam, hogy valószínűleg a Suzuki ki akar lépni a 0 százalékos autó szerepéből. Az első lépések pedig mindig nehezek, de mivel elég masszív a márka rajongótábora, ha újonnan nem is, de használtan biztosan keresett lesz az SX4 S-Cross. És ki tudja, talán újra életre kel a régi szlogen és még többen hazaviszik a Suzukit.

Hozzászólások

komment

Olvasás Folytatása
Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Instagrm

Hirdetés

Népszerű