Csatlakozz hozzánk

Tesztek

Formaontó – Toyota Avensis teszt

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy a Toyota Avensis nem egetverő formavilágával hódította meg vevőit. A legújabb frissítés óta azonban már többen megfordulnak utána az utcán. És nem csak emiatt a különleges, barna fényezés miatt

Közzétéve

ekkor

Igazi Jolly Joker a Toyota Avensis a középkategóriában. Értéktartása példás, ahogyan megbízhatósága is megkérdőjelezhetetlen. Nem igazán látni út szélén ácsingózó Avensist. Mégis a világ egyik legunalmasabb autója. És nem azért, mert mindig beindul és elvisz minket akárhova.

A név régi, de a forma mára egészen más lett. Szerencsére


Nekem első generációs, 2 literes benzinmotoros Toyota Avensisem volt, ráadásul gyári sport futóműves. Szóval, ha kellett lépett és ha azt akartam, nagyokat szerpentin autóztam vele – nyilván a testes kasztni és az erőforrás tudásának keretei között. Először nem értettem a korábbi kritikát, miszerint „szürke autó” az Avensis, de az együtt töltött egy év alatt kiderült számomra, mire is gondolnak az újságírók.

Frissített a forma, a szín viszont új. Megítélés kérdése, de szerintem jól passzolnak


Az Avensis ismét csak megújult, nem beszélhetünk új generációról. Kicsit ellentmondás, főleg, hogy pár éve már olvashattunk az „Új” Avensisről, de a Toyota szakemberei szerint most lett az igazi ez a nemzedék. Azt hiszem ezzel felesleges is vitatkozni, a forma egyértelműen dögös, bár az új Aurisról már ismerős minden. Belül viszont valami döbbenet, mekkorát változott az autó!

Egyszerűen nem tehetek róla! Minden alkalommal óriási vigyor ült ki az arcomra, amikor beültem az autóba. És nem csak a szemnek, a kéznek is tetszik az új műszerfal


Nem szeretek formai dolgokat elemezgetni, de amit a belső építészek műveltek, le a kalappal. Nyoma sincs az elődök józan, kimért formáinak, minden ív és gomb egyenesen vonzza a szemet. A számlapok is jópofák lettek, végre nem a F80-as évek japán autóit idéző mutatók és egységek vannak előttünk – itt végre elhisszük, hogy ez az egyik legújabb Toyota.

Nem csak szép, tágas is a beltér. Azért hátul a fejre nem árt vigyázni beszálláskor, de ha már bent vagyunk, nincs panasz


Ha már eleget csámcsogtunk a szemünkkel belül, jöhetnek az egyéb érzékszervek. A bőr roppant kellemes az ülésen, a volánra ugyancsak jutott a nemesebb anyagból, ráadásul nem is az izzasztós fajtából való, mint egyes márkáknál. Nem nehéz beállítani semmit sem, annak ellenére, hogy a kormányt például nem lehet eléggé mélyre süllyeszteni.

Egyszerűen konfigurálható minden a vezető igényeinek megfelelően. Ezzel eddig sem volt baj, csak a munkakörnyezet volt kicsit eseménymentes


Tudom, egy kicsit többet időztem a belsőnél, de egykori Avensis tulajként egyszerűen egyik ámulatból a másikba estem. Persze bennem is felvetődött, hogy a korábbi vásárlók vajon mit szólnak ehhez? Hiszen nyilván meg voltak elégedve a formai sajátosságokkal, egyebek mellett ezért is döntöttek az Avensis mellett. Vajon józan ész helyett dönthet a szív is? Szerintem itt az idő, hogy igen. Ezentúl ugyanis már nem lehet feltűnés nélkül elhaladni sehol sem ezzel az autóval.

Utcán forduló fejek, autókból mutogató emberek. Igen, ez egy Toyota


A frissítéssel együtt új színeket is kutyultak, és természetesen néhány pofásabb görgő is kerülhet az autóra, ha a leendő vevő rábök. A legfontosabb újítás azonban a Toyota Safety Sense rendszer megjelenése, ami tulajdonképpen a sofőr helyett oldja meg a cinkes szitukat. Figyeli, hogy indexel-e sávváltáskor, kezeli a reflektort és a jelzőtáblákat is megmutatja a központi kijelzőn. De olyannyira biztosra megy ez a kütyü, hogy még meg is állítja az autót, ha esetleg a bal egyben elmélázna a vezető.

A Toyota Safety Sense lelke a szélvédőn van, de a reflektort is kezeli. Fura, amikor helyettünk veszi vissza tompítottra. A szemből jövő fényt jól érzékeli, de a hátsó lámpákat és az emelkedőről érkezőket csak késve látja meg és sokáig világít a szemükbe


A motorok is frissültek természetesen, mindegyik tisztább és takarékosabb lett. A leglényegesebb változás azonban dízelfronton történt, ugyanis mindkét gázolajos erőforrás a BMW-től jött. Hagyok egy kis időt gondolkodni, mert nekem is ez volt az első reakcióm. Addig befejezem az eredeti gondolatom az unalmas elődökről.

Több helyen is ott virít a BMW embléma. Ha nagyon odafigyelünk, még a hangja alapján is megmondhatjuk, hogy ez a bajorok gázolajosa


A legnagyobb problémám tényleg az volt az Avensisemmel, hogy egyszerűen steril volt a vezetése. Semmi érzelmekre ható reakció, mindig minden ugyanúgy történt. Hangsúlyozom, nem az zavart, hogy tökéletesen működött és egyszer sem hagyott cserben. Egyszerűen semmilyen érzelmet nem váltott ki belőlem, ha beültem, vagy amikor hajtottam. Tudom, sokan nem foglalkoznak ilyen dolgokkal, de nekem fontos. Éppen ezért lettem olyan lelkes az új Avensistől.

Ha fontos az érzelmi töltet és eddig szóba sem került esetleg e miatt az Avensis, ideje újabb esélyt adni


Azt mondjuk nem értettem, miért kellett a BMW-től beszerezni a dízelmotorokat, hiszen a Toyotának már volt bevált öngyulladósa. De ilyen az együttműködés, mindenki beleteszi a közösbe bizonyos dolgait, aztán majd évekkel később kiderül, volt-e értelme az egésznek. Az első méterek után mondjuk még nem voltam benne biztos, hogy ez jó ötlet volt, de aztán a közösen legyűrt kilométerek után hamarosan rájöttem, nincs rossz helyen az a bajor erőforrás.

Megfelelő ritmusú váltogatásokkal egész fickós a BMW-kben 18d néven futó aggregát


Hidegen sem tolakodó, de egyértelműen beazonosítható hangja van a BMW eredetű öngyulladósnak. Ám mivel a Toyota mérnökei alaposan nekifeküdtek a zajszigetelésnek, belül szinte alig hallható a jellegzetes alapjárati mormogás. Érdekes, hogy húzatáskor sem erősödik fel túlságosan a motor zaja, elég nehéz lenne fül alapján váltogatni. Ahogy a modern gázolajosok többsége, ez az erőforrás is hosszasan fűti magát, még jóval elindulás után sem mozdul a vízhőfokmérő mutatója. Pedig jó lenne, ha hamarabb melegedne, ugyanis meglepően rugalmassá teszi az Avensist ez a 143 lóerős, 2 literes turbódízel.

Kézre esik és nagyon pontos a 6 gangos váltó. Ha sietünk, akkor többször is meg kell mozgatni a kulisszában, mert hamar leforog a motor és így gyorsan fogynak a fokozatok


Ha kivárjuk azt a szűk 15-20 percet, utána elég nagy önbizalommal vághatunk neki a forgalmi szituációknak. Igaz, extrém alacsony fordulaton kissé kényelmetlenül érzi magát az erőforrás, de aztán olyan 1800 környékétől meglódul. Nem tart sokáig a tűzijáték, mert körülbelül 3500-as fordulat magasságában érezhetően alábbhagy a lelkesedés. Ám ha ügyesen gangolgatunk és mindig abban a bizonyos tartományban járatjuk a motort, elég gyorsan mozoghat a kilométeróra.

Rugalmas a 2 literes turbódízelmotor, de elég szűk tartományban él igazán. Ha erre figyelünk, soha nem lesz gond az előzésekkel. Szerencsére az üzemanyagszintjelző nem ilyen fürge


Nyílván a hajtásnak itt nincs nagy ára, hiszen a gyár is 4,5 literes átlagot ad meg, szóval nem is kell figyelni a jobb lábunkra nagyon. És valóban, 5,9 litert mutatott a fedélzeti computer, a tankoláskor pedig 5,78 liter jött ki. De ha valaki mégis a decikre hajt, akkor 5 liter környékére simán leviheti a fogyasztást, ám mivel nagyon lelkes ez a dízelmotor, én nem bírtam ki, hogy ne előzgessek.

Nagy volt a lábam többször is, mégsem büntetett e miatt az Avensis


A váltó szerencsére japánosan precíz szerkezet, ráadásul elég rövid a kapcsolási út. A kuplung pedig annyira könnyű, mintha csak egy kis benzines erőforráshoz csatlakozna, nem pedig egy 320 Nm forgatónyomatékú erőműhöz. A futómű meglepően feszesre hangolt, de ebben valószínűleg a méretes papucsoknak is nagy szerepe van. A megálláshoz szükséges erőt pedig nagyon jól érzékelhetően lehet adagolni – garantáltan nincs bólogatós fékezés.

Kellemesen feszes a futómű, de nem veri le a vesénket. Elég sokat bír kanyarokban is, csak a kicsit nehéz orr miatt csúszik kifele maximum a megfelelő ívről nagy tempónál az Avensis


No de hol lehet a bibi? Tökélyre fejlesztették végre az Avensist, hogy még a legkényesebb ügyfelek is beleszeressenek egyből? Nos, apróságok azért maradtak. Az egyik a pedálrend – a gáz és a fék között túl nagy lépcső van, szó szerint nekimegy a lábunk a fékpedálnak, ha nem emeljük fel eléggé. Az ajtón a behúzó pedig nem is kerülhetett volna rosszabb helyre, e miatt ugyanis kisebb tornamutatvány kell az ablakok mozgatásához. A szűk csomagtérnyílásra viszont sokáig két jó megoldása is volt a Toyotának, mára csak egy maradt: a kombi változat.

Az ajtó behúzó nagyon előre csúszott, így elég nehéz hozzáférni egy kis gimnasztika nélkül az ablakemelő gombjaihoz


Szerintem nagyon ütős lett az új Avensis. Végre van benne egy kis szikra, ami elég sokáig hiányzott belőle. Nyilván a minőségi dolgokra az évek adnak majd választ, és itt elsősorban a motor hosszútávú megbízhatóságára gondolok. A többivel szerintem nem lesz gond. Ha ilyen lett volna már az első nemzedék is, biztosan nem adom el az autómat.

Műszaki adatok: Toyota Avensis 2.0 D-4D Executive

Motor – 1995 cm³, 143 LE/4.000min, 320 Nm/1750-2.250min,
Méretek – hosszúság: 4750mm, szélesség: 1810mm, magasság: 1480mm, tengelytáv: 2700mm
csomagtér: 509 l/1609l, üzemanyagtartály: 60l,
Menetkész tömeg: 1460kg, megengedett össztömeg: 2100kg


Végsebesség: 200km/h, gyorsulás (0-100 km/h): 9,5 s
Fogyasztás városban (l/100 km): 5,7; fogyasztás városon kívül (l/100 km): 3,8; kombinált fogyasztás (l/100 km): 4,5; kombinált szén-dioxid kibocsátás (g/km): 119; tesztfogyasztás (l/100 km): 5,9; környezetvédelmi besorolás: EURO6
Alapár: 6.560.000 Ft (1.6 Valvematic Live); tesztelt modell alapára: 9.590.000 Ft (2.0 D-4D Executive)

– még több (részlet)kép a jobb oldalon a Képgalériában!

Hozzászólások

komment

Olvasás Folytatása
Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Hirdetés

Facebook

Hirdetés

Instagrm

Hirdetés

Népszerű