Csatlakozz hozzánk

Hírek

A Mitsubishi Evo tíz élete

Több, mint húsz éve már annak, hogy a Mitsubishi porondra lépett a Lancer Evolutionnal. Cikkünk összefoglalja mindazt, amit  tudni érdemes a típusról.

Közzétéve

ekkor

A Mitsubishi a hatvanas évek elején, 1962-ben tette első tétova lépéseit az autósportban, amikor léghűtéses törpeautójuk, a kereken 493 köbcentis Mitsubishi 500 limuzin dobogós helyezést szerzett a makaói Grand Prix-n. Az autócskából nem lett a gyűjtemények kedvelt darabja, olyan utódaiból mint a Colt F2000, a Galant , a Lancer EX2000 Turbo vagy a Galant VR -4 viszont már annál inkább. Az Evók színre lépésének oka a World Rally Championship(WRC) szabályzatának átalakítása volt. A homologizációs szabályok változása miatt a gyártóknak legalább évi kétezer-ötszázas szériát kellett előállítaniuk ahhoz, hogy továbbra is indulhassanak a bajnokság futamain. 1992 októberére tehát elkészítették a Mitsubishi Lancer Evolution-t, a vásárlók visszajelzése pedig azt mutatta, hogy az irány helyes: Japánban három napon belül kelt el a kétezer-ötszáz darab autó. A Galant VR -4-be szerelt 4 G63 –as kódjelű kétliteres turbómotor ötfokozatú sebességváltóval, hatezres fordulaton 244 lóerőt tudott, ennyi pedig bőven elég volt a 224 pacis Ford Escort RS Cosworth megalázásához. Nulláról százra 5.1 másodperc alatt ugrott, majd tovább, akár 230 fölé is.

A Lancer Evolution egy évig királykodott, mígnem némi fejlesztés után színre lépett az Evolution II. A tengelytáv tíz mm-rel nőtt, a szélesebb nyomtáv pedig nagyobb felniket kért. A 4G 63 teljesítményét nyolc pacival növelték, ami kellett is, mert az autó tömege is nőtt, tíz kilóval. 1995 elején új oldalsó szoknyákkal és komoly hátsó spoilerrel érkezett a Lancer Evolution III . Az ismét bizonyító 4 G63 motor 6250-es fordulaton itt már 270lóerőt adott le, miközben öt másodpercen belül gyorsult százra (4,9 min), végsebessége pedig 240 körül alakult. Egy évvel később a Lancer Evo egyértelműen befutott: a komoly eladási számok mellett Tommi Makinen személyében a Mitsu első rali világbajnoka is trónra lépett, úgy, hogy a szezon utolsó futamán, a Katalán ralin már az ötödik hely is jó volt neki.

A kilencvenhetes Lancer Evolution IV teljesen új autó volt. Az elődjénél kissé magasabb, GSR modellt első ízben szerelték fel aktív perdületszabályozással (AYC). A fedélzeti komputer a kormánymű, illetve gázpedál érzékelőinek adatai alapján, a nagyobb kanyarsebesség érdekében szabályozta a hátsó kerekekre jutó nyomatékot. Ehhez hatezer-ötszázas fordulatnál 276 lóerő állt a pilóta rendelkezésére. A Mitsubishi a könnyebb RS-ből, illetve a brutál GSR-ből az értékesítés első három napján hatezret adott el. A tizennyolc hónappal később, 1998-ban bemutatott Evo ötös főképp dizájnban lett erősebb: szélesebb kerékívek, az azóta sokszor utánzott alu hátsó szárny, tizenhetes felnik, még komolyabb Brembo fékek. A cockpitba új Recarók kerültek. Az autó teljesítménye hivatalosan nem változott, igaz, a köridők mást mutattak. Fél évvel később érkezett a hatos Evo, a főként javított hűtése miatt tartósabbá tett motorral. Most először már nemcsak szürkeimport révén lehetett Európában hozzájutni – a gyári tuningműhely Ralliart kiszórt pár kocsit az angol vásárlók elé, de sokszor annyi is kevés lett volna. 1999-ben a gyár a Mitsubishi Lancer Evolution VI Tommi Makinen Editionnal ünnepelte meg hősét, a négy éve megszakítás nélkül WRC-bajnok finn pilótát.

Sokak kedvenc Lancer Evója után öt színben – vörös, fekete , kék , fehér és ezüst – lehetett epekedni. A Tommi Makinen aláírásával ékített, piros-fekete belső mellett tizenhét collos, fehérre szinterezett Enkei kerekek tették még kívánatosabbá az autót, persze a 4,4 másodperces 0-100 gyorsulás is sokat nyomott a latban. A teljesítmény itt már bőven háromszáz lóerő felett járhatott, de a Ralliartnál ebből változatlanul csak 276-ot „ismertek be”. 2001-ben az új WRC-szabályokra válaszul lépett aszfaltra az Evo VII. A Cedia (USA Lancer) alapjaira épült autó nehezebb és némiképp ormótlanabb is volt elődjénél. A 2003-ban érkező Evo VIII aztán minden létező csorbát kiköszörült: az először hatgangos váltóval is kapható modellt a Ralliart egyből ötféle változatban is rászabadította Európa útjaira.  2005 márciusában, a genfi szalonon jött el a kilencedik Evo ideje. A hagyományosan a kétliteres 4 G63-as motorra épült autó FQ 360-as verziója csekélyebb fogyasztás mellett tudta ugyanazt, mint az egy generációval korábbi, Evo VIII FQ 400-as. Az immáron hat éve, 2007 óta kapható Evolution X két típusa is hódít: a GS a japán belpiacos GSR európai változata, ötfokozatú manuális váltóművel, míg a nálunk FQ300-ként és FQ330-ként kapható GSR SST esetében hatsebességes, duplakuplungos Super Sport Transmission ( TC SST) váltó adagolja a motor erejét. A négyszáz lovas Evo X immáron 3.8 másodperc alatt futja meg a százat és csak a gonosz mikrocsipek miatt nem képes kétszázötvennél gyorsabb tempót elérni.

Hogy a negyvenedik évfordulóra mivel készül a Mitsubishi, egyelőre nyitott kérdés, de nem lenne meglepő, ha a korszellemnek megfelelően jövőre egy hibrid hajtású sportkocsival is színre lépnének.

Hozzászólások

komment

Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

HIRDETÉS

Facebook

HIRDETÉS

Instagrm

HIRDETÉS

Támogatás




Népszerű