Csatlakozz hozzánk
Ohropax 800x

Tesztautó TV

Az oroszlán karma – Peugeot RCZ 1.6 THP

Elérkezett a Peugeot RCZ ráncfelvarrásának az ideje. Kicsi módosítás itt, kicsi ott, de szerencsére a lényeg nem változott.

Közzétéve

ekkor

Hideg téli nap köszöntött rám 2010. februárjában Párizsban, amikor a Citroen DS3 bemutatóját tartották a francia fővárosban. A kötelező sajtóeseményeket letudva, Artúr kollégával fázósan húztuk össze magunkon a kabátot, miközben a Champs Élysée-n korzóztunk. Csillogás, pompa, drága üzletek, és világmárkák szalonjai foglalják el Párizs leghíresebb sugárútját, köztük rengeteg autószalonnal. Éppen a Peugeot kirakata előtt haladtunk el, amikor Artúr felkiáltott; ott az RCZ! Hirtelenjében azt sem tudtam, hogy mit is akar velem közölni, de végre megtalálta a szemem a kiállított sportautó kerekded hátsóját. Egymást taposva trappoltunk be a boltba, ahol a bámészkodók sokaságán át elkezdtük mustrálni az autót. Nagyon tetszett már akkor is, de az örök szkepticizmusom azt mondatta velem, hogy a dizájn nem minden, attól még el lehet baltázni egy járművet.

RCZ 2010

A következő találkozásra 2010. októberéig kellett várnom, amikor hivatalból teszteltem a kocsit. A dizájn továbbra is ötös volt, és az RCZ műszaki paraméterei is azt mondatták velem, hogy ez az autó jó. Tetszett az 1.6-os, 200 lóerős THP erőforrás agilitása, tetszett a futómű, tetszett a váltó, tetszett a motor hangja, tetszett a száguldás, és az is, hogy pályán is jól teljesített a gép, annak ellenére, hogy fronthajtású a lelkem. Ettől persze a hardcore autósok szemében soha nem lehet vérbeli sportautó az RCZ, de a célközönséget valószínűleg ez sosem fogja zavarni, mint ahogy az Audi TT-nél sem volt ez soha probléma. Ott is elsősorban a dizájn ütött, ugyanúgy, mint ahogy az RCZ esetében is. Tudom, elcsépelt, hogy a Peugeot az Audi koppintása, de egyrészt ez nem teljesen igaz, másrészt meg kit érdekel? Az autóipar lopásokkal, csenések- és csencselésekkel teli világában nehéz olyan XXI. századi autót találni, amely egyazon kategóriában nem hasonlít a másikra. Ráadásul a Peugeot nagyon finom és egyedi megoldásokkal teszi érzelem dússá az RCZ-t. A kocsi megjelenésekor a jellegzetes Peugeot orron kívül, az alumínium borítású tetőív, valamint maga a tető hajlításai már-már orgazmust válthattak ki, a hajlított hátsó szélvédő, pedig az autógyártás perverziója még jelenleg is.

Őrjítő hátsó

Szóval lehet itt-ott plágiummal vádolni a tervezőket, de alapjában véve szép autót sikerült tervezniük, amit a ráncfelvarrással tovább sikerült fokozniuk a gyáriaknak. Igaz, nem sok minden változott, hiszen elhagyták a műszaki alapokat adó 308-as orrát és egy zordabb orrkiképzést kapott a kocsi nappali LED-es fénnyel, aztán slussz-passz, további említésre méltó esemény nem történt. Nem is kell, mert így állt össze igazán az RCZ, ha tovább babrálják, akkor már csak rontottak volna rajta.

Mindenkit kinevet

Eddig csak ömlengtem az autóról, pedig nem szokásom, mert a francia járgányok amúgy sem tartoznak a szívem csücskébe, épp ezért jöjjön az, ami nem nagyon tetszett. Ez pedig nem más, mint a belső, aminek láttán kérdések ezrei száguldoztak át az agyamon. Ha a franciák ilyen dögös és merész külső dizájnnal ékesítenek egy autót, akkor a kocsiba bekászálódva miért kell a 308 cc műszerfalával farkasszemet néznem? Miért kell azt éreznem, hogy egy olyan autóban, amit megbámulnak 3-93 éves korig, az alsó-középkategória szaga lengi körbe? Miért nem lehetett egy kicsit, csak egy kicsit egyedibbé tenni? Talán az autó külsejét tervező mérnökcsapat meghalt ételmérgezésben, mire a kocsi belsejéhez értek? Az egész belsőt a fémpedálok, a sportülés és a középkonzolon elhelyezett óra próbálja feldobni, ami nem szép, de legalább érdekes, viszont nem illik egy sportautóba.

Komor, szomorú, letargikus

Vagy sportos autó? Nos, ez már felfogás kérdése, mert azok számára biztosan nem lesz sportkocsi, akiknél kizáró ok a fronthajtás, és a motorhang bevezetése az utastérbe egy rezoncsővel. Ők azok, akik úgy gondolják, hogy az RCZ ficsúroknak való. Lehet. De ott az érem másik oldala is, hiszen adott egy dögös dizájn, egy 200 lóerős turbómotor 275 Nm-es forgatónyomatékkal, egy feszes, de rossz úton mégsem kellemetlen futómű és ezek együttese olyan dinamizmust biztosít a kocsinak, amit köztúton biztosan nem fognak kiautózni még a gyakorlottabb sofőrök sem.

Rohamra várva

Akkor pedig miért kéne erőteljesebb motorhang, sprődebb futómű, nagyobb ménes? Mert bizony hosszú távon nagyon idegesítő tud lenni az üvöltő kipufogó, a fogtömést kirázó felfüggesztés, és az állandóan idegbeteg motor, amely minden gázfröccsre horkantva ugrasztja a kocsit. Szerencsére, az RCZ nem ilyen. Nyugodt városi közlekedésre is alkalmas, viszont ha kell, akkor nagyon rugalmas tud lenni a különböző sebesség-és fordulatszám tartományokban. Az RCZ alapvetően utcai felhasználásra készült, de a Peugeot nagyon jó érzékkel találta el az arányokat; közútra kicsit túlkalibrált az autó, de pályán még nem kevés. Ezt a Kakucsringen is bizonyította kocsi, ahol a kanyarvadász etalonnak tartott 2.0 literes 160 lóerős Mazda MX-5-re is rávert több, mint két másodpercet, a hot-hatch kategóriából pedig az 1.6-os, 182 lóerős turbómotorral rendelkező Ford Fiesta ST-t alázta meg 4 szekundummal. Alább a videó, érdemes megnézni!

Hozzászólások

komment

Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

HIRDETÉS
Ohropax

Facebook

HIRDETÉS

Instagram

This error message is only visible to WordPress admins

Error: There is no connected account for the user 6812719225 Feed will not update.

HIRDETÉS
MPS Alkatrész 300

Népszerű