Csatlakozz hozzánk
Ohropax 800x

Tesztek

Kecsegtető lehetőség – Ssangyong Tivoli 1.5 TGDi DLX teszt

Közzétéve

ekkor

Tegyük fel, hogy nem ismeritek a mostani tesztünk főszereplőjét, de egyet találhattok. Adnék néhány támpontot: SUV, kelet-ázsiai márka, egész jó felszereltséggel, elviselhető kezdőárral. A válaszolók fele szerintem kapásból rávágná a Vitarát, a másik fele pedig elkezdene morfondírozni, mert hát a dél-koreai, vagy éppen a japán piac nem kevés hasonló modellt adott a világnak az elmúlt években (évtizedben). Abban egészen biztos vagyok, hogy a Ssangyong Tivoli keveseknek jutna az eszébe. Pedig itt van, és köszöni szépen, most újult meg ismét, ráadásul teljességgel elfogadható alternatívája többek között a fent említett Suzuki Vitarának is.

Ezt a párhuzamot sokan, sokféle módon megénekelték már autós berkekben, szóval ennél jobban nem mennék bele, mindenesetre valahogy szemléltetnem kellett a választás lehetőségét, meg úgy összességében azt hasonlóságot, amit a Tivoli bármelyik másik konkurens SUV mellett büszkén vállalhat.

Egyetlen dolog keltett bennem némi értetlenséget, hogy miért nem pofozták ki egy kicsit jobban, és miért nem adták ki következő generációsként mondjuk a Korandótól időben jobban elkülönítve? Így a két – egyébként egyaránt jó – típus egymás nyakára nő, és lényegében házon belül még komolyabb vetélytársai lettek egymásnak. Ezt az okfejtést folytatjuk még, hiszen a Tivoli óta már az új Korando is járt nálunk…

De most tegyük félre a többieket és koncentráljunk a kisebbik sárkányra, ami első ránézésre ugyanaz, mint öt évvel ezelőtt, de mint tudjuk, a látszat pont eleget és elégszer csal ahhoz, hogy legyen vele szemben némi gyanúnk. Így aztán a 2017 után tavaly is felfrissült Tivolit nem is érdemes elintézni egy „ezt már ismerem”-féle legyintéssel.

Innen nézve nagyon fogyasztható a Tivoli

Való igaz, hogy kívülről legfeljebb a díszesebb hűtőmaszk, meg a ködlámpák körítésének variálása tűnhet fel, de azért van még ott egy átrajzolt LED-fényszóró is, hátul meg egy szintén új megjelenésű féklámpa. Utóbbit talán kár volt megpiszkálni, meg úgy általánosságban véve is annyira rendben volt a két évvel ezelőtti külső facelift, hogy bőven elég lett volna belül újraszabni a Tivolit.

Hátulról azért van benne némi „Made in Korea”

Odabenn tényleg arcul csap az újdonság varázsa, a kormányt leszámítva gyakorlatilag teljesen új a pult, az elődhöz képest jóval modernebb kialakítás köszön vissza. Kellett is, talán ezen a ponton volt a legelmaradottabb a korábbi változat. A műszerfal digitális lett, legalábbis DLX szinten, 170 ezer forintért cserébe. A látványánál sokkal fontosabb azonban, hogy nagyon ügyesen testreszabható és akár a navigációt is megjeleníthetjük rajta. Vannak érdekességei is, a fogyasztást például trükkösen méri, erről a bemutató videónkban is szó esett:

Varga Tibor kollégámmal egy rövid bemutatót is készítettünk a tesztautóról. Ha mobilról nem állítható HD minőségűre, használjátok ezt a linket.

Ssangyong Tivoli 1.5 TGDi DLX bemutató

Tényleg a Tivoli lenne a koreai Vitara? Kicsit kajás, ezzel a konfiggal az ára sem a legalacsonyabb, viszont minden más szempontból messze kihozza a kategóriájából a maximumot. A Ssangyong a Tivolit is odatette, még a Korando van hátra, de azt is elhoztuk (közvetlen ezután, még februárban).

Közzétette: tesztauto.hu – 2020. április 5., vasárnap

Többek között a sávtartó instrukcióit is nyomon követhetjük rajta, ami amúgy nagyobb sebességnél is szépen nyúl bele a kormányzásba, ideális íven tartva az autót. Apróság, de olyan dolgokra is figyel a Tivoli, mint az előttünk álló autó elindulása, de elégtelen követési távolság esetén is szól, ezért hatalmas piros pont jár a Ssangyongnak! Kimondottan hasznos továbbá, hogy a navigáció többi instrukciója mellett külön megjelenik a lehajtóra való figyelmeztetés, illetve van fix traffipax jelző és táblafelismerő is.

A középkonzol egy hatalmas, de egységes felületen osztozik a szellőzőrostélyokkal, a kétzónás, digitális klímapanellel és egy 9 colos érintőkijelzővel. Utóbbi rendszere letisztult, a légkondi külön grafikus visszajelzést kapott, a CarPlay villámgyorsan reagál a csatlakoztatásra, a tolatókamera pedig kiváló minőségű. Itt egyébként közbeszúrnám a biztonsági csomagot is, amit 139.000 forintos áron lehet megváltani, és olyan dolgok járnak hozzá, mint a holttérfigyelő, vagy automata váltós kivitel esetén fékezőfunkciós keresztforgalom-figyelő. Az első-hátsó radarrendszer széria, az oldal/függönylégzsák szintén, korrekt biztonsági arzenál jár a Tivolihoz!

Ha már a középkonzolnál kutakodunk, a kijelző környékét – beleértve az érintőgombokat is – mattabb felületű anyaggal vonták be, így nem gyűjti olyan vészesen az ujjlenyomatokat. Az anyagminőség-anyaghasználat általánosságban véve jó, vannak néhol kissé elnagyolt műanyagpanelek, de minden a helyén van, remélhetőleg a tartóssággal sem lesznek gondok

Ami a praktikumot illeti, hely mindkét soron van bőven, az első üléstámlák hátulján lévő gumis csomagrögzítőkkel már az 5 évvel ezelőtt tesztelt első Tivoliknál is összebarátkoztam, örültem, hogy meghagyták. A csomagtér síkpadlóssá alakítható, de a duplapadlóssága nem az igazi, hiszen az alsó rekeszben a pótkerék is ott figyel.

Ami miatt szintén lehetne újnak nevezni a Tivolit egy szimpla facelift helyett, annak oka a motorpalettán (is) keresendő. A dízel maradt a régi, ám az 1,6-os szívó benzinest lecserélték egy 1,5-ös turbós erőforrásra. A 163 lóerős, 260 Nm csúcsnyomatékú (manuálissal 280) motorhoz egy hatos automatát kaptunk, kellemes párosítás, és bár a gázreakción észlelhető minimális késés, a jól ütemezett váltások-visszaváltások, valamint a már 1500-as fordulatnál megérkező nyomaték bőven feledteti azt. A 180 km/órás végsebesség meg több mint elegendő lehet, pályatempónál sem fogunk elfogyni, érzetre sem.

Az Aisin váltó ezúttal sem okozott csalódást, a sport móddal ráadásul kissé fickósabbá is varázsolható

Ha van valami, ami a Tivolinál problémás lehet, az a magas fogyasztás. Óvatosabb lábbal is számolhatunk 8-9 liter körüli átlaggal, városban pedig a 10 litert is karcolhatjuk. A futómű jól dolgozik, kellően feszes, mégis ügyesen mozogja ki az úthibákat. Összkerekes kivitel esetén jár a többlengőkaros, független hátsó felfüggesztés, nekem nem hiányzott, egyébként félmillió forintért lehet AWD-s Tivolink. A kormányzás inkább közepes tempónál kényelmes, pályasebességnél érződik némi túlszervózottságból fakadó „idegesség”, igaz túlzottan ez sem zavaró tulajdonság, szokható. Összességében nagyon kényelmes menetdinamikát és vezetési komfortot biztosít.

Kulturált, elegendő, egy kicsit éhes az 1.5-ös turbós

A Tivoli bevezető árai minden túlzás nélkül csábítóak, a listaár 5,4 milliója most 4,6-ról indul (STD szint), de a DLX 5,4 milliós ára is simán a vállalhatón innen van. Tesztautónkat megszórták szinte mindennel (a napfénytetőt/bőrt meg az összkereket leszámítva), így jött ki a matek cirka 7 millióra, és még itt sem támadt bennem semmiféle ellenérzés, mert ez egy korrekt konfiguráció, ennyi mindent ilyen áron nem igazán adnak a kategóriában.

Jövő héten jövünk a Korandóval, érdemes volt időben egymáshoz közel tesztelni, mert talán így egy fokkal könnyebben összehasonlíthatóak. Erősek ketten egymás mellett, ez már most kijelenthető.

A tesztlehetőséget a WAE Kft. biztosította!

Hozzászólások

komment

Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

HIRDETÉS
Ohropax

Facebook

HIRDETÉS

Instagram

This error message is only visible to WordPress admins

Error: There is no connected account for the user 6812719225 Feed will not update.

HIRDETÉS
MPS Alkatrész 300

Népszerű