Csatlakozz hozzánk

Tesztek

Playboy-cápa – BMW E21 318i teszt

Ez az öreg BMW most jó kezekben van, és aki egy ilyet simogat, az vessen ki időnként egy mosolyt az ablakán…

Közzétéve

ekkor

Két kérdésem van csupán. Láttatok mostanában élő cápát? Szeretnétek látni? Íme.

BMW E21 318i

A cápa Carl von Linné rendszertana szerint az öregrendbe tartozik, számos alfaját megkülönböztethetjük. Régi lakói bolygónknak, és valószínűleg utánunk is itt lesznek még. Az evolúció tökéletesre fejlesztette őket, több cápafélének elképesztően erős harapása van (pl. bikacápa), mások pedig akár évi több száz alkalommal is lecserélik borotvaéles fogaikat, hogy mindig a lehető legjobb formában cserkészhessék be áldozataikat. Általánosságban elmondható, hogy a vadon élő cápafélék 20-30 évet élnek.

Nos, mai főhősünk ezt már bőven túlteljesítette, igaz, hosszú ideig fogságban élt. A fogai is kicsorbultak már kissé. Néha fájdalmas arccal harap. De az új fogsor már a láthatáron van…bár ezt a beavatkozást aligha fogják bevállalni egy mezei SZTK-ban.

Mi ezt nem várjuk meg. Illetve dehogynem, de az már egy egészen más történet lesz. Úgy pedig remélhetőleg csinálhatunk majd egy látványos előtte-utána „mosolytesztet”. De ezt a 318i-t már most, ebben a formájában meg kellett örökíteni. Egyszerűen nem volt más választás.

BMW E21 318i

Vezettem már. Nyáron, Szentendrén, a lehető legnagyobb forgalomban. Már akkor tudtam, hogy ehhez a teszthez megfelelő idő, hely, alkalom és hangulat kell! Néhány hete hívott a gazdája, Peti, hogy most aztán egyben van a gép (mármint úgy értve, hogy épp nincs szétdöntve), és a tél beállta előtt összehozhatnánk a tesztet. Több sem kellett. Felkutattuk néhány olyan fotós helyszínt, ahol a régi épületeken szinte megelevenedett a kiscápa elmúlt majdnem négy évtizede, közben krúzoltunk a városban, a rozsdabarna ősz pedig folyamatosan ott loholt a sarkunkban.

BMW E21 318i

Petivel már sok öregautós sztorink volt, gyakran összehozott minket a KGST-jármű lélek, volt, hogy közösen Ladáztunk – neki a mai napig van egy fehér „ezerkecskéje” -, meg úgy általában is, ezek a járgányok mindig szolgáltatnak valami beszédtémát. Aztán idén tavasszal ezzel a gesztenyepiros BMW-vel gurult be a martfűi találkozóra. Én meg széttártam a kezemet azzal a tipikus „Hát ez meg?!”-féle mozdulattal.

Mondta, hogy rokontól „mentette”, a mai árát és gyakoriságát tekintve gyakorlatilag gombokért cserébe. Már ez is szinte lehetetlennek tűnt/hangzott, az meg pláne, hogy egy ilyen vasat csak úgy találjunk a garázs magányában roskadozva. Aztán mégis…

BMW E21 318i

Valamikor a kilencvenes évek derekán került be az országba. Egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy mégis milyen lehetett akkoriban egy ilyen BMW-vel bárhol is megjelenni.

Elképzeltem, ahogy a lányok felkapták rá a fejüket, aztán a szélvédő sarkában meglátták az amúgy tökéletes stílusérzékkel felragasztott Playboy-nyuszis matricát. Aztán rájöttem, hogy ezt nem kell elképzelni, ma is ugyanúgy megtörténik.

Vannak dolgok, amik nem változnak. Bár a nyuszi talán kicsit megfáradt azóta.

318i

Oldalról nézegettem az E21-et a vasútállomás melletti macskaköves úton. Hümmögtünk, hogy azért jelen pillanatban jól áll neki ez a pár méteres távolság. Mégis, a bokor közepén guggolva, megtalálva az ideális látószöget a lenti képhez, úgy éreztem, hogy akár egész nap el tudnám nézegetni az óvatosan kidomborodó orrát, a krómdíszeket, meg úgy általában a formát is. Az ikerlámpa pedig egyáltalán nem hiányzik, igaz azt a 318i csak a svédeknél kapta meg. Mielőtt elirigyelnénk tőlük, ott például nem forgalmazták a hathengeres változatokat.

Ül egy kicsit a hátulja, a csomagtérben egy teljes gumiszett csücsül. Így állítólag nem mászik el annyira a feneke. A rozsdát hálásan rejti el ez az árnyalat (aminek amúgy a gyári matricáját is megtalálhatjuk a motortérben), ettől függetlenül létezik a probléma. Főleg a padlólemezen, a hátsó lámpák és a lökös környékén, de messze nem menthetetlen mértékben. A beázással is voltak gondok, főképp a csomagtartóban és a motortér környékén. Ezen hibák többségében már orvosolva lettek.

318i

Megvan, amikor valamire azt mondjuk, hogy patinás? Valahogy ilyen érzetem volt végig. Akkor is, amikor kitártam az ajtókat.

Teljesen tudatos módon pattintották ki a középkonzolt, hamarosan visszakerül, ezt leszámítva odabenn sem ért meglepetés. Már az üléshuzat is retró, alatta ott az eredeti kárpitozás, a vezetőoldalon némi szakadással. Alatta szúr valami, ilyen sunyi, üveggyapotos módon. Jó lesz az az üléshuzat egyelőre. Trükkösek a belső kilincsek, meg a klasszikus, kihúzós világításkapcsoló is. Orrunk előtt egyértelmű – de legfőképp működő – körműszerek, a pult szinte a sofőrre van szabva. Nem véletlen, az „ergonómia” kifejezés 40 éve is szerepelt már a szótárakban.

318i

A 1.8-as igazi „középutas” választás volt a gyengébb (bocsánat – ökonomikusabb) 315 és a bitangabb 323i széles skálája között. 103 lóerje nem tűnik soknak, de még annak ellenére is elegendőnek érződik, hogy a ménes egy része valószínűleg már rég szétszaladt. Alig több mint egy tonnát kell mozgatnia a négyhengeresnek, 170 körüli végsebességet és 11,5 másodperces százas gyorsulást garantál.

Már ha a száraz katalógusadatokat nézzük – mert maga a vezetési érzet ennél sokkal lényegesebb.

Alacsonyabb fordulatnál is kellő nyomatékot kapunk, ráadásul pontos a gázreakció. Közvetlennek érződik az autó, a négyküllős kormány kényelmes, meglepően jól reagál a mozdulatokra, bár néha talán egy cseppet idegesebb a vártnál…vagy én, ezt az egyet szokni kell. Viszont az egyenesfutás tökéletes, kanyarban sincs bizonytalankodás, a futómű ügyesen viselkedik. Nem szólalt meg akkor sem, amikor egy-egy rosszabb útszakaszhoz, vagy vasúti kereszteződéshez érkeztem.

A kuplungon állítólag bütyköltek kicsit, meg is jegyeztem, hogy sokkal jobb lett a fogáspontja, mint a nyári menetpróba alkalmával. A váltógomb ugyan nem gyári, ennek ellenére mind a négy fokozatot jól érezni, a kapcsolhatóság is korrekt. Nem túl gyakori, hogy egy közel 40 éves, kis túlzással garázslelet járgány ennyire kezes legyen.

A jövőkép most még kissé képlékenynek tűnik. Vállalható így is a 318i, használja is Peti, amikor alkalma van rá, ennek ellenére kért és kapott egy közelítő, de nagyjából reális árajánlatot a restaurálására. Összeget inkább nem írok, de azt nagyon várom, hogy mely pontokban szilárdul meg a hibalista és úgy eleve milyen lesz a végkifejlet. Akárhogy is alakul, ez az öreg BMW most jó kezekben van, és aki egy ilyet simogat, az vessen ki időnként egy mosolyt az ablakán, akár van Playboy-matrica a szélvédőn, akár nincs.

Hozzászólások

komment

Hirdetés
Kattintson a hozzászóláshoz

Hagyj egy üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

HIRDETÉS
Siren7

Facebook

HIRDETÉS

Instagram

HIRDETÉS
MPS Alkatrész 300

Népszerű